1996/június-július

"Pár hete kaptam kézhez a budapesti Meridian zenekar demokazettáját, és óriási meglepetésben volt részem. A kazetta fél óra profi instrumentális anyagot rejt, amit minden zenehallgatónak, gitár nyűvőnek, zöld fülűnek és white fülűnek figyelmébe ajánlok. Mielőtt a zenei anyagra rátérnék meg kell említenem a zenekar két alapító tagját és gitárosát, Lovas "Lovi" Jánost és Utasi Andrást, akik már régebben is bizonyították különböző zenekarokban a tudásukat. Ez a két budapesti srác olyan zenei anyagot készített, amit sokan megirigyelnének, ötletekre és előadásra egyaránt. Sok olyan hazai kezdő és menő bandát ismerek, akiknek nemsokára igencsak fel kell kötniük az alsógatyát és heves gyakorlásba kell fogniuk, ha versenyben akarnak maradni. Hogy milyen zenéket rejt ez a kazetta, ami ennyire belelkesített? Erőteljes, énekhiány miatti instrumentális power zenét, amit talán az Annihilator, Dream Theater zenei világához hasonlítanék, leginkább egy csipetnyi Vai, Satriani, Linch Mob féle technikával fűszerezve. Azt hiszem, aki szereti a gitár zenét az biztosan nem fog csalódni a Meridian zenekarban. És más sem fog. Mert a csapat gőzerővel keresi az énekesi posztot betölteni képes tagját. Énekesek!!! Itt az alkalom. Minden egyes szám olyan változatos és meglepetésekkel teli, hogy többszöri meghallgatás után sem válik unalmassá a zene. Ugyan nem könnyen emészthetőek a témák, de ennek a zenekarnak pont ez a varázsa, ettől izgalmas ez a tömény fél óra. A nótákat nincs értelme kivesézni, mert végleges formákat csak énekessel kapnak a számok. Hasonlítani pedig vétek lenne, ez Meridian, így egyszerűen. A srácok nem akarják terjeszteni a demo ezen fajtáját. De akit érdekel ez a csemegének számító anyag az az újság címén veheti fel a kapcsolatot a Meridian zenekarral. Várjátok a koncerteket, mert nem fogtok csalódni a zenekarban. Talán, ha minden jól megy ők is a reménység csapatai közé fognak tartozni ’97-ben. Bár, nálam most is azok!!!" Dicky Fallstone

 

1997/május

"A zenekart 1995-ben alapította Utasi András és Lovas János, mindketten gitárosok. „Ugyanebben az évben rögzítettünk egy hét számból álló instrumentális anyagot, amit Madness Or Wisdom címmel 1996-ban több budapesti klubban élőben is bemutattunk. Tagcserék után a jelenlegi formáció 1996 októbere óta működik, amikor a Full (ex Belfegor) zenekar beolvadásával három új zenész került a csapatba. Így a Meridian zenéje énekkel bővült ki. Mindezek után újra stúdióba mentünk, s ebből egy 4 számos demó született Változás címmel, ezt követően a Magyar Rádióban jutottunk nagyobb nyilvánossághoz.“ Májusban fog megjelenni az Underground 2 című válogatáskazetta, amelyen két számmal hallható lesz a Meridian. Az együttes felállása a következő: Kiss Zoltán - ének, Lovas János - gitár, Utasi András - gitár, Lovász Attila - basszusgitár, Krecsmarik Gábor - dob, vokál."

 

1997/június-július

"Meridian, azaz délkör a név, amit a budapesti csapat választott. A zenéjük azonban csöppet sem "Jóebédhezszólanóta". A zenekart két éve alapították, és ekkor még az instrumentális út mellett tették le a voksot a tagok. Első demójuk hét tételét is ebben a formában rögzítették Madness Or Wisdom címmel, aminek anyagát több budapesti koncertjükön is bemutatták. Úgy '96 októbere táján az őszi szél mellett a változás szele is fújdogált a Meridian házatáján.. A néhai Belfegor három tagja csatlakozott a csapat magjához. Ennek következtében énekkel is bővült az előadásmód. Már így készítették Változás c. demójukat. Az instrumentális múltjukat azonban nem tudták megtagadni, ez végig rányomja bélyegét az anyagra. A nyitó tétel, The Optimism szöveg- ill. éneknélküli, csakúgy mint az In The Shadow Of Altar c. szerzeményük. Az énektémát tartalmazó számok is bővében vannak az instrumentális elemeknek. Stílusuk a tipikus germán metal irányvonalát követi, helyenként Malmsteen-es, mollos felhangokkal, Black Sabbath ízű akkordbontásokkal. Fogós témák, pergő ritmusok jellemzik őket. A refrének telitalálatok. A Free c. számukban kifejezetten briliáns a vokállal támogatott refrén, a nagyok is így csinálják. Ebben a számban egyébként a szöveg angol. De hogy az örök vitában a "csak magyarul" tábor se köthessen beléjük, a Változás c. címadó dal szövegét magyarul követték el. Az angolul megszólaló számban az ének sokkal gördülékenyebben és jobban süt. Sorry, de már csak a Változásban előforduló prozódiai hibák miatt is ezt kell, hogy mondjam. A demó hangzása hagy némi kívánni valót maga után. Az első számnál kifejezetten gyengébb a keverés, mint a többinél. Mintha ez máshol készült volna. a dob nagyon elöl van, szinte az arcunk előtt pufog. Egyébként az egész anyagra jellemző, hogy az éneken kívül mintha semmi nem lenne megeffektezve, kicsit szárazon, nyersen szólnak a hangszerek. A gitárok hangzása kissé csőszerű, orrhangon szól. Viszont nagyon jók a témák, amiket játszanak, de vannak olyan epizódok a számokban, amik ötlettelennek hatnak, és egy helyen kifejezetten bugyutára (The Optimism) sikeredtek. Az elmarasztaló megjegyzések ellenére sok pozitív megnyilvánulás fedezhető fel a meridian zenéjében. A Free c. számuk pl. kijelölheti számukra azt az irányvonalat, amin érdemes lehet haladniuk." Saby The Last Moment

 

 

1997/augusztus

"A Belfegor romjain alakult csapat a mai időkben cseppet sem divatos, kidolgozott power metalt játszik, de nem kell szégyenkezniük, igényes anyagot tettek le az asztalra. Mind a négy dal máshonnan közelíti meg ezt a stílust. Az első egy malmsteenes instru-tétel, kissé elcsépelt vezértémával. A második, Free a svéd metal híveinek okozhat kellemes meglepetést, néhol Europe-os énekdallamaival és itt-ott felbukkanó progresszív témáival. Az Oltár egy hosszabb, rendkívül sodró instrumentális nóta, hasonló elemekkel. Csak úgy támadnak az emberre a többszólamú, precíz szólók. A Változás pedig egy tempósan induló tétel, középtájt kellően komplex témával, majd visszatér a kezdő téma. A dalokban megtalálni a Classica hatását, de az is lehet, hogy ez csak Kiss Zoltán hangjának köszönhető. Nekem leginkább a Free tetszik, talán az angol nyelvhasználat és a jó énekdallam miatt. A demó egész jól szól, köszönhetően a City Sound stúdiónak. Amin viszont szerintem változtatni lehetne, az a szólók mennyisége. Hallani hogy mindkét gitáros - Lovas János és Utasi András - nagyon tud, de ugye a kevesebb néha több. Sok helyen szívesebben vettem volna a riffek vastagabb zakatolását. És ha már ilyen jó énekesük van, aki a klasszikus értelemben tud vokalizálni, akkor feleslegesek az instrumentális nóták, inkább koncentráljanak a jól megjegyezhető, kidolgozott énektémákra. A Változás egy nagyon jó demó, abszolút ajánlott a heavy metal híveinek, akiknek ilyen anyagokból úgyis csak egy pár pottyan le évente." K.B.P.

 

 

1997/szeptember

"Sokan mondják, hogy a kemény rock műfajának leáldozott. Hiszen a nagy bandák sorra feloszlottak, alig maradt egy-két hírmondó, mint a Moby Dick vagy az Omen. A rocklubbokban azonban az új zenészgeneráció nem hagyja veszni azt a muzsikát, amelyen felnőtt. A Meridian 1995-ben mindössze két taggal alakult meg. Utasi András és Lovas János két gitárral instrumentális zenét adott elő, a többi hangszer magnóról szólt. Igazi együttessé akkor lettek, amikor a tavalyi év végén csatlakozott hozzájuk Kiss Zoltán énekes, Lovász Attila basszusgitáros és Krecsmarik Gábor dobos a Belfegorból. A 24 év átlagéletkorú Meridian azóta járja a klubokat gitárcentrikus kemény rock dalaival. Ráadásul szinte csupa saját nótával. "Nem szívesen játszunk feldolgozásokat - magyarázza Utasi András. - Tudjuk, hogy nem ez az elvárás a klubokban, de mi ilyen értelemben nem is tekintjük klubzenekarnak a Meridiant. Ha valakinek szinte csak külföldi dalokból áll a műsora, lehet, hogy jól érzi magát a közönség, de úgy megy haza, talán azt sem tudja, kik játszottak neki. Tőlünk viszont megkérdezik, mi a nevünk, s hol játszunk legközelebb." A Meridian júliusban tartotta kétéves szülinapi buliját a Riff-Rööfffben. Azóta leginkább vidéken koncertezett, legközelebb ősszel lép fel Budapesten, az E-klubban, az Akela előtt. "Ezután leállunk egy kicsit. Ugyanis stúdióba vonulunk, hogy felvegyük első albumunkat. A jövő év elején, szerzői kiadásban, szeretnénk megjelentetni. Mert nagyon jó dolog koncertezni, de úgy gondoljuk, hogy a mi zenénk talán nagyobb odafigyelést kíván, otthon, fejhallgatóval érvényesülhet igazán. Egyszer azt mondta valaki egy klubban: a dalaink egyszerűen nem hagyták, hogy megigya a sörét" Jólesett az elismerés." Maróthy